A Labirintus rövid története

A Labirintus az emberiség egyik legrégebbi és legrejtélyesebb szimbólumai közé tartozik.

Története mélyen gyökerezik a mitológiában, és a vallási szimbolikában. Számos kultúrában találkozhatunk vele, ezekből néhány kerül itt felsorolásra.

Őskor és bronzkor 

A legkorábbi ismert labirintusábrák i.e. 3000-ből tűnnek fel sziklákba, barlangokba vésve, rajzolva.

A korai Labirintusokat gyakran temetkezési vagy vallási helyeken találták meg, ebből arra következtettek, hogy az élet-halál körforgását szimbolizálták, és beavatási helyszínként szolgáltak.

  • Észak- és Dél-Amerika: Az őslakos kultúrák az élet útjának szimbólumaként értelmezték a Labirintust.
  • A Földközi tenger partvidékén, így Spanyolország, Marokkó, Olaszország területén számos Labirintust fedeztek fel. Az egyik leghíresebb és legtitokzatosabb közülük az észak-olaszországi Val Camonica-ban (i.e. 2000 körül) található.
  • Indus-völgyi civilizáció (i.e. 2500–1900): Az itt talált pecséteken és díszítéseken megfigyelhetők spirális és labirintusszerű mintázatok.

Ókor

  • A krétai Labirintus és a Minótaurosz mítosza (i.e. 2000–1400)

A legenda szerint a krétai király, Minósz építtette a Labirintust, hogy bezárja a félig ember, félig bika szörnyeteget, Minótauroszt. Ebben a hatalmas, és bonyolult elrendezésű épületben könnyű volt eltévedni.

Thézeusz, az athéni hős elindult kiszabadítani a labirintusban (a mi definíciónk szerint útvesztőben) fogva tartott áldozatokat.

A király lánya, Ariadné, egy gombolyag fonalat adott Thézeusznak, hogy a gombolyag szálát követve vissza tudjon térni a Labirintusból. Ezzel a segítséggel Thézeusz legyőzte a Minótauroszt, és kiszabadította az áldozatokat.

A görögöknél pénzérméken is megjelent a labirintusforma, valószínű talizmánként használták.

  • Az egyiptomi Amenemhat III. fáraó síremlékének részeként épült egy hatalmas, 3000 szobás struktúra, amelyet az ókori írók, például Hérodotosz is megemlítettek. Itt az épület struktúrájában jelent meg a Labirintus.
  • A babiloni templomokban és palotákban is használtak labirintusszerű alaprajzokat, gyakran mágikus és védelmi célból.
  • A rómaiak a villák, fürdők díszítéseként mozaikpadlókon, vagy a falakon jelenítették meg a gyakran négyszögű labirintusmotívumot. A szimbólum védelmet is adott az ott lakóknak.

A kelta kultúra i.e. 1200-1000

A kelta kultúrában feltűnt a spirálmotívum, illetve egyfajta labirintusszerű mintázat, mely a természet és az életciklusok szimbolikáját hordozta.

A kelta mitológiában gyakran szerepeltek másvilágra vezető rejtett ösvények, melyek próbatételeken keresztül vezették az utazót a Labirintushoz.

Több kelta temetkezési helyen találhatók labirintusmotívumok.

A kőből kirakott Labirintusokat termékenységi szertartásokhoz is használták, ahol rituális tánccal igyekeztek biztosítani a gyermekáldás és a betakarítás bőségét.

  • Stone Labyrinths (Skandinávia és Brit-szigetek): Bár nem közvetlenül kelták építették, a kövekből kirakott Labirintusok valószínűleg rituális célokat szolgáltak.
  • Az un. Triskelon-hármas spirál egyfajta stilizált Labirintusnak is tekinthető, amely a kelta mitológia hármasságát (élet, halál, újjászületés) szimbolizálja.

Középkor

A keresztény világban a Labirintus a bűnbánat és a zarándoklat szimbóluma lett.

A középkori Labirintusok spirituális jelentőségük mellett az élet metaforáját, és az univerzumot is megjelenítették.

A középkorban újra járni kezdték a Labirintosokat, imádkozás és spirituális önvizsgálat céljából, vagy zarándokút helyettesítéseként.

  • Chartres-i katedrális (Franciaország, 13. század). Ez az egyik legismertebb keresztény labirintus.
  • Amiens és Reims katedrálisai (Franciaország)

Reneszánsz és barokk korszak  

A reneszánsz idején a Labirintusok elvesztették spirituális tartalmukat. A főúri kertekben és parkokban díszítőelemként jelentek meg a labirintusok (a mi definíciónk szerint útvesztők).

  • Hampton Court labirintusa (Anglia, 17. század): Az egyik leghíresebb sövénylabirintus, amelyet VIII. Henrik palotája mellett hoztak létre.
  • Versailles-i palota kertjei (Franciaország): A klasszikus francia barokk kertépítészet részeként bonyolult labirintusrendszereket építettek. Ebben az időszakban a labirintus már inkább szórakozási célokat szolgált, és a királyi udvarok egyik kedvelt látványossága lett.

Modern kor

A 70-es évektől a Labirintusok elkezdtek újjászületni.

Az elmúlt években a világ minden táján népszerűvé váltak, az emberek relaxációs, meditációs, önismereti és spirituális céllal sétálnak a kanyargós ösvényeken.

Szívet melengető, hogy a Labirintusok kórházakban, börtönökben, templomokban, iskolákban, nyilvános parkokban nyugtatják és gyógyítják a testet és a lelket.

Az Egyesült Államokban több ezer Labirintust tartanak már számon. Magyarországon néhány éve vált ismertté, remélhetőleg egyre többen fedezik fel csodálatos erejét, hatását.

A régi Labirintus fajták mellett újak is születtek. Ilyen pl. az un. Megbékélés Labirintus, melyet a dél-afrikai Apartheid rendszer konfliktusainak oldására hoztak létre.

Kapcsolat

Szirmák Ildikó
30-311-87-15

Várom jelentkezésed